Sokakban az a tévhit él, hogyha KATÁ-sként túllépi a 12 milliós értékhatárt, akkor a következő évtől már nem lehet KATÁ-s.
Ezzel szemben a törvényben erre vonatkozóan semmilyen megkötés nincs, így akár évi 20-30 milliós árbevételt is leadózhatunk KATÁ-sként, nyilván annak terhe mellett, hogy a 12 millió Ft feletti részre megfizetjük a 40%-os KATÁ-t.

De nézzük milyen árbevételig érheti meg KATÁ-zni!
 

 

Az alábbiakban egy társasági adó hatálya alá tartozó egyszemélyes Kft. adózását hasonlítjuk össze egy KATÁ-s egyéni vállalkozással. A táblázat alapján van havi 2 millió Forint bevételünk és 50 ezer Forint fix költségünk.
 
A KATÁ-nál nagyon egyszerű összeszedni, hogy milyen adókkal számolhatunk

• 50 000.-Ft tételes KATA

• tételes iparűzési adó egy havi része 4 167.-Ft (évi 50.000 Ft)

• valamint az 1 millió Ft feletti rész 40%-a, KATA adóként megfizetve, 400 000.-Ft kiadást jelent (A 400.000 Ft úgy jött ki, hogy havi 1 millió Forintot lefed a tételes KATA díj (50.000 Ft), az e fölött beérkezett 1 M Forintra viszont a 40%-os adót kell megfizetni, amely 400.000 Ft.)

 
Így a teljes költségünk adókkal együtt 504 167.-Ft, azaz a 2 milliós árbevételből megmarad havi 1 495 833.-Ft. (Természetesen a 40%-os KATA adó befizetésének határideje minden év február 25.-ig – egy összegben - esedékes.)
 
Kft. esetén ugyanezt kiszámolni már kicsit nehezebb. Feltételezzük, hogy az egyszemélyes Kft. munkaviszonyos ügyvezetője egyedül végzi a munkát, amiért a garantált bérminimumnak megfelelő bruttó bér után fizeti a járulékokat és veszi fel a fizetését, ami nettó 120 ezer Forint. Az adózott eredményt pedig osztalékként veszi ki.
 
A táblázat alapján láthatjuk, hogy így majdnem havi 100 ezer Forinttal kevesebb marad a zsebében, mint KATA esetén.
 
Választás esetén azonban hosszú távon nem csak az adóterheket érdemes mérlegelni, hanem egy egyéni vállalkozással, valamint a Kft.-vel járó előnyöket és hátrányokat egyaránt.