Az elmúlt napokban egyre többet lehetett hallani arról, hogy módosítani akarják a KATA adózás szabályait, és terveznek bevezetni egy olyan módosítást, miszerint amennyiben egy katás vállalkozó egy adott naptári évben 3 millió forintnál nagyobb összeget számláz egy adott cégnek, akkor az adott cég, a 3 millió forint feletti rész után 40%-os extra adót kell fizetnie.

Reménykedtünk abban, hogy ezt végül nem fogják benyújtani, mert a bújtatott foglalkoztatottság problémáját nem fogja megoldani, viszont számos tisztességesen vállalkozó katást hoznak ezzel nehéz helyzetbe.

Ma viszont hivatalosan is megjelent a parlament.hu-n a beterjesztett módosító javaslat.

 

 

Hamarosan részletesebben is fogunk ezzel foglalkozni, de addig is megosztjuk veletek a beterjesztett módosító katásokat érintő részletét:

Módosítópont sorszáma: 36.
Törvényjavaslat érintett rendelkezése: 83. § – 2012. évi CXLVII. törvény 8. §
Módosítás jellege: módosítás

 

83.§

(1).A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

törvény 8. §-a [helyébe a következő rendelkezés lép:

,,8. § (1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet.

(2) A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

(3) Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

(4) A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

(5) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.

(6) A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizeti.

(7) Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2), valamint az (5) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)- (2), valamint az (5) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2), valamint a (5) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

(8) Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a ,,Kisadózó” szöveget, az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít az (1)- (4) bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól.

(10) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint az (5) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

(11) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a (10) bekezdés a)- c) és e) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (10) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.

(12) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (10)-(11) bekezdés szerint a kísadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (10) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság – figyelemmel a (11) bekezdés rendelkezésére is – a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.”] a következő (6a)­ (6e) bekezdéssel egészül ki:

,,(6a) Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

(6b) Ha a kisadózó vállalkozás olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet.

(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,

a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

(6d) Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a (66) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. A kisadózó vállalkozás az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig fizeti meg, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel az említett összeghatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a külföldi kifizetőtől bevételt szerzett.

(6e) A (6a)- (6d) bekezdés szerinti adó alapjába tartozó értéket a (6) bekezdés szerinti értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni.”

 

(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(8) A (6), (66) és (6d) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít az (1)- {4a) bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól.”

(3) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdése a következő f)ponttal egészül ki:

(Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó)

,,f) az ügyvédi iroda tagjaként folytatott ügyvédi tevékenységét az ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint szüneteltette”

(kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.)

(4) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(11) A kisadózó vállalkozás – ide nem értve a (9) bekezdés d) pont szerinti esetet – a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9) és (10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. A kisadózó egyéni vállalkozónak a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben nem kell bejelentést tennie, azzal, hogy a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján az állami adó- és vámhatóság hivatalból végzi el. A kisadózó egyéni vállalkozónak ugyanakkor be kell jelentenie a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, ha a szünetelés ideje alatt a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.”

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Nem szeretnél lemaradni a fontos határidőkről, hírekről és változásokról a KATA adózással kapcsolatban?

Nem szeretnél lemaradni a fontos határidőkről, hírekről és változásokról a KATA adózással kapcsolatban?

Íratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeresen felíratkoztál a hírlevelünkre!