Napjainkban egyre többször találkozhatunk olyan hírekkel, akár online-, akár nyomtatott médiában, hogy az 1970 után született korosztálynak, már szembe kell néznie korunk egyik legnagyobb szociális problémájával, a nyugdíjrendszerek fenntarthatatlanságával. Egyre többen tudnak magáról a problémáról, de azt még viszonylag kevesen tudják, hogy mi is ennek az oka, és azzal még kevesebben vannak tisztában, hogy mi is volt a konkrét célja a nyugdíjrendszer létrehozásának.
Foglalkoztat a nyugdíj kérdése? Nézd meg kimondottan erről készült online tanfolyamunkat!
Pedig a probléma gyökere innen ered, hogy ma már nem is arra használjuk, amire az anno létrejött.
Miért is jött létre a nyugdíjrendszer?
Habár az első célzottan időseket támogató támogatási rendszerek nagyjából kétszázötven éve jöttek létre (hazánkban például a XVIII. század végén), maga a nyugdíjrendszer, mint jóléti intézmény még száz éves múltra sem tekint vissza, ugyanis Magyarországon csak 1928-ban, de például az Amerikai Egyesült Államokban is csak 1933-ban került bevezetésre. Fenntartásának mindössze egyetlen célja volt, hogy megóvja a túl hosszú életet élő időseket az öregségi éhínségtől. Ez röviden azt jelentette, hogy ha valaki „túl hosszú életet élt”, és elfogytak a tartalékai, akkor az állam egy bizonyos összegű járadékot biztosított számára. Azt viszont mindenféleképpen ki kell emelni, hogy a nyugdíjkorhatár hazánkban már ekkor (1928-ban) is 65 év volt, de a férfiak várható élettartama mindössze 47, a nőké pedig 50 év volt.
A rendszer tőkével fedezett volt, ami azt jelentette, hogy a befolyt pénzek nagy részén a nyugdíjbiztosító ingatlanokat vett, amiket aztán bérbe adott, illetve a maradék vagyont értékpapírokban tartotta. Ezt a vagyont az államháztartás hiánya miatt a Sztójay-kormány einstandolta 1944-ben, majd populista okokból 60 évre csökkentette a nyugdíjkorhatárt, és négyszeresére növelte a nyugdíjak átlagos összegét.
Mivel a második világháború pusztítása az ingatlanokat tönkretette, a pengő elértéktelenedése pedig a maradék értékpapír-állományt is megsemmisítette, a nyugdíjfolyósító vagyonából az állami einstand után megmaradt vagyon is semmivé lett. A háború után így egy kényszerhelyzet állt elő a tőkefedezet pusztulása miatt, ezért jobb híján bevezették a felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, ahol a befizetők nem a saját nyugdíjukat biztosítják, hanem csak az aktuális eltartottakét, ők pedig csak reményt kapnak, hogy egyszer őket is eltartja majd valaki.
Mai magyar és nemzetközi helyzet
Mivel a korhatár jelenleg is 65 év, viszont a születéskor várható élettartam a férfiaknál 2017-ben 72, a nőknél pedig 79 év volt, ez azt jelenti, hogy egy tavaly előtt született férfi átlagosan hét, míg egy nő körülbelül tizennégy évet tölthet majd nyugdíjban. A nyugat-európai országok többségében ez még súlyosabb helyzetet idéz elő a hazainál. Svájcban, Spanyolországban, Olaszországban, Norvégiában vagy Franciaországban például mindkét nem képviselői átlagosan több mint tizenöt évet töltenek nyugdíjban.
Ennek köszönhetően napjainkra a nyugdíj fogalma átalakult egy több évig tartó jól fizetett szabadsággá, amit a nyugdíjba vonuláskor kapott munkabér bizonyos %-án túl még egyéb juttatásokkal is támogat az állam, mint például ingyenes utazás és ehhez hasonló kedvezmények.
De hogy ez miért is jelenthet nagy problémát a jövőben, és hogy miért is emlegetik egyre többször korunk legnagyobb szociális problémájának a nyugdíjat, azt a következő cikkben fejtjük ki.
Borítókép: Az alakuló Bethlen-kormány az eskütétel után
---------------------------------
KATA Mesterkurzus online tanfolyamaink:
KATA adózás egyéni vállalkozóknak - Részletek »
KATA kötelezettségek, teendők és határidők - Részletek »
KATA egyéni vállalkozás létrehozása - Részletek »
KATA bevallás elkészítése - Részletek »
KATA szünetelése és újraindítása - Részletek »
További képzéseink:
Hogyan legyen nyugdíjam? - Imre Ádám - Részletek »
Írj sikeres ajánlatokat! - Molnár Szabolcs - Részletek »
Megbízási szerződés KATA egyéni vállalkozóknak (6 db szerződés mintával) - Részletek »
---------------------------------
Imre Ádám vagyok, vállalkozó és a Moneyvlog Youtube csatorna tulajdonosa. Hét éves pénzügyi tervezői és tanácsadói tapasztalattal a hátam mögött úgy gondolom, hogy sok magyar embernek van pénze, csak nem feltétlen arra költi azt, amire kellene. Viszont hiszek abban, hogy a pénzügyi gondolkodás alapjainak minél szélesebb körű oktatásával, és a financiális intelligencia fejlesztésével a jövő nemzedékei sokkal jobban tudnak majd bánni a bevételeikkel, és ezáltal sokkal könnyebben érhetik el céljaikat.
