A KATA bevezetésével a törvényalkotók szándéka az volt, hogy létrehozzanak egy egyszerű adózási formát, ezzel megkönnyítve többek között a kisvállalkozások adminisztrációs terheit. A kisadózó vállalkozásoknak így „könyvelés” szempontjából csak egy bevételi nyilvántartást kell vezetniük. A továbbiakban végignézzük, hogy pontosan milyen kötelező elemei vannak egy ilyen nyilvántartásnak, miket érdemes a kötelező adatokon kívül felvezetni, illetve hogy mire kell odafigyelni ezzel kapcsolatban.

Mi a bevételi nyilvántartás?

Bevételi nyilvántartás lényege, hogy ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan
adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

Ez azért fontos, mert a bevételi nyilvántartás lesz az alapja a KATA bevallásunknak. A nyilvántartásban bevételeinket időrendben kell szerepeltetni, és azt a számlák, banki bizonylatok által jól követhető módon kell összeállítanunk. Nyilvántartásunkat legegyszerűbben egy Excel fájlban vezethetjük.

Mit tartalmazzon?

A bevételi nyilvántartás kötelező elemei a következők.

  • sorszám, amire az időrendiség követhetősége miatt van szükség
  • a bizonylat sorszáma, ami az általunk kiállított számla, nyugta sorszáma
  • a bevétel összege
  • a bevétel megszerzésének időpontja.

Ezen kívül felvezethetjük még a vevő nevét, címét és adószámát is, amire akkor lehet szükség, ha valamelyik partnernél 1M Ft feletti bevétel miatt adatszolgáltatási kötelezettségünk van.

Devizás bevételek

Kérdésként szokott felmerülni, hogy a devizás bevételeket mi alapján számoljuk el. Amennyiben a devizában kiállított számla ellenértéke Forintos bankszámlára érkezik meg, akkor a Forintban jóváírt összeget kell szerepeltetni a bevételi nyilvántartásban. Amennyiben viszont az összeg devizában folyik be, akkor az összeg jóváírásának napján érvényes MNB árfolyamon kell forintosítani az összeget és azt kell beírni a bevételi nyilvántartásunkba.

A bevétel megszerzésének időpontja

A bevétel megszerzésének időpontja, amennyiben készpénzes számláról vagy nyugtáról van szó, akkor a bizonylat kelte. Ebben az esetben a bevétel megszerzésének időpontját maga a számla vagy nyugta igazolja.

Átutalásos számlák esetében pedig az összeg banki jóváírásának a napja lesz a bevétel megszerzés időpontja, amit bankkivonattal tudunk igazolni.
A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet, úgy hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. Ezért fontos, hogy a nyilvántartás minden számlát, így a rontott, stornózott, helyesbített számlák adatai is tartalmazza.

5 évig meg kell őrizni

A nyilvántartást a számlákkal és banki bizonylatokkal együtt az adóévet követő 5. év végéig kell megőrizni, azaz például a 2018-as nyilvántartást 2023.12.31-ig.

 

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal!

 


Lakó Enikő

Lakó Enikő több mint 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező, mérlegképes könyvelő és adótanácsadó. A Nueva Könyvelő és Adótanácsadó Iroda társalapítója továbbá a katakonyveles.hu tulajdonosa és a katasleszek.hu szakmai koordinátora.

More Posts

  • 18
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Nem szeretnél lemaradni a fontos határidőkről, hírekről és változásokról a KATA adózással kapcsolatban?

Nem szeretnél lemaradni a fontos határidőkről, hírekről és változásokról a KATA adózással kapcsolatban?

Íratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeresen felíratkoztál a hírlevelünkre!